No, először is nem fogok címeket adni, mert minek, úgy olyan, mintha az ember élete kis címkékkel ellátható lenne (illetve valójában az is, de nem jó, ha ezt tudatosítom is magamban azzal, hogy a mostani posztnak azt a címet adom, hogy első), ma kedd van, izé, szerda, tessék egy címke, satöbbi.

Fontos dolog, és épp az imént vettem észre, hogy már nem is akarok annyira www.google.co.hu-t írni. A rohadékok megvárták, míg teljesen megszokom, és csak aztán vették meg a .hu domaint. Sebaj, velem nem toltok ki, két hónap alatt eljutottam a 75%-ig, a többi móka lesz és kacagás.

Jézus ereje, mennyi minden gomb meg miegymás van itt, a tökömbe igazodjak el, nekem papír kell meg billentyűzet, nem egy komplett word. webkettő, éljen.

Kéne menni aludni, de még mindig lelkiismeretfurdalásom van azért, mert ordibáltam Boggal amiatt, hogy nem figyeltem, hogy belépett-e már a havernője az msn-be. Hülye vagyok, ma sem sikerült belépni a normális emberek közé, hurrá.

(Jé, felül cím, alul címke, ha a mentésre kattintok, és kideröl, hogy legalább az egyik, depláne mindkettő kötelező, akkor az isteni jel, és megyek aludni.)