Ejj, itt állok megfürödve. Azt gondolod, hogy ismersz valakit, tudod, hogy hát nem tökéletes, de alapvetően olyasvalaki, aki nem tud meglepni, mert már megszoktad, hogy mondjuk büdös a lába, vagy beszél filmnézés közben, vagy mindig leeszi a marcipánt a tortáról, de mindezek ellenére jó ember. Oszt' egy nagy lófaszt. Kiderül, hogy egy halom dolog, amit tudni véltél róla, az ha nem is hamis, de minimum aranyozott. Kurvára nem tudom, hogy mit gondoljak, mert persze nem lehet odamenni, hogy neharaguggyámán, ugyan beszéljük meg, hogy miért mutatod másnak magad, mint amilyen vagy; de azt se lehet, hogy hallgatok, és vágom a jópofit a mazsolához a kalácsban.
És persze ilyenkor kiderül, hogy nem tudsz róla az égvilágon semmit azon túl, hogy büdös a lába, beszél filmnézés közben és leeszi a marcipánt a tortáról. Persze azért rémlik, hogy mindezek ellenére jó ember.
Update: ... csak hogy a faszomba' segítsek neki...
