No, vélemény.
Tegnap éjjel kettőkor még nekifutottam a demónak, mert nem akartam, hogy pénteken meló közben végig azon rágódjak, hogy vajon milyen, vajon milyen.
Felejthető intró után menü, kis pofozgatás a beállításokon (hehe, minden maxra fel :D), kicsit fura, hogy sok helyütt csak low és normal érték van, lehet, hogy a teljesben ez bővül majd.
A pálya töltése közben hangulatteremtő animáció, elakadt egy tank, a kockásterítő-fejűek meg csak jönnek, segítség, segítség. A műholdas nézet szép lassan át megy első személyesbe, amerikai tengerészgyalogosként érkezünk a csatamezőre, és már ordít is a szakaszvezető, hogy futás, mer' ezek itt lőnek.
Csak remélni tudom, hogy a hangulat a teljes játékidőben ilyen lesz, mint amilyennek az első pillanatban látjuk: káosz, füst, félhomály, imbolygó alakok AK-val, ordibálás, fegyverropogás, az eltévedt golyók szikrát vetnek a vállad fölött a fedezékül szolgáló autón, a füled cseng a fémes sikoltások miatt... Bravúros, filmszerű, meg a többi, édes közhely - egy pillanat, és imádom az egészet.
Elindulunk előre, és megvan az első negatívum: hiába van velünk egy teljes szakasz, a CoD-ban még mindig mi csinálunk mindent. Ha mi nem megyünk előre, akkor bizony ott öregszünk meg a kráteresre lőtt mellékutca aszfaltján. Ha mi nem szedjük darabokra a géppuska mögött fészkelő csávót, a többiek csak ordítanak, hogy menjünk már. Ami a legviccesebb, mikor azt kapjuk feladatul, hogy vegyük magunkhoz a tankelhárítót: öten állják körbe (gyanús, hogy valami óvodás vicc a dolog, és lepisilték, vagy valami) a földön heverő fegyvert, de mindenki csak pattog erősen, hogy vegyük má' fel, vegyük má' fel. Tudom, hogy nehéz a kedvemre tenni, de úgy örülnék, ha egyszer csak ülnöm kéne a fedezék mögött, számolnom a túloldalon pattogó lövedékeket, és várni arra, hogy egy másik Smith vagy Johnson tizedes elintézzen valamit.
Ami elsőre nem volt fura, de egy idő után feltűnt, hogy AI mint olyan, nem nagyon van, viszont a scriptelés egész használható. Az lett gyanús, mikor észrevettem, hogy egy adott helyzetben mindig tudom, hova kell néznem ahhoz, hogy lássam a megjelenő vagy épp előrenyomuló ellenséget. Egy adott helyzetben kb. tízféle útvonal létezik, és a játékmenet elég pörgős ahhoz, hogy ez csak a harmadik "végigjátszásnál" tűnjön fel, de akkor is.
Fegyverből van egy halom a játékban, jellemzően automata fegyverek, valamiféle céltávcsővel (leszámítva persze a terroristák diszkont-AK-ját). Van Dragunov, AK, M-tizenvalamennyi, M-tizenvalamennyi extra edition, oldalfegyvernek pedig Beretta M92, ha jól láttam. A fegyverek frontján kialakuló pozitív összképbe csak az rondít bele, mikor szemeteskukának támasztott puskákba botlik az ember - oké, terroristák, de azért csak nem hagyják szanaszét az AK-t...
A demó nagyon rövid, de velős: hiába volt késő éjjel (kora reggel), szinte azonnal belevágtam másodszor is. Jó móka lesz ez, és bár engem valójában nem zavart eddig, most kifejezetten üdítő, hogy végre nem a második világháborúban osztjuk a halált.
