Mindig csak nevek

Na, volt itt egy csóka, aki az álmennyezetet csinálta még a felújításkor, ami kivételesen négyes fölére sikerült, és mondta, hogy 2 nap, és olyan 20 rugó a javítás. Gondolkoztam a biztosítón, és ennyiért nem éri meg a macerát. Szerintem amúgy is kapnánk kábé öt rugót, de annyit sem, mert egy lukas csövet, vagy valamit produkálni kellene, annak meg erősen híján vagyunk, ráadásul a fickó már számlát sem tud majd adni, mert évvége van, biztos valami furmányos adó-cucc, na mindegy, lényeg, hogy két hét múlva jön, és hipp-hopp megoldja nekünk a dolgot. Azért csak akkor, mert előbb neki sem jó, és - ha az alattunk lakók, akiket rövid időn belül immár másodszorra áztatunk el, másképp nem akarják - nekem is csak akkor lesz sok dologtalan, unalmas napom, pont jól jön majd egy kis légkalapács, ésatöbbi.

Amúgy volt egy vicces momentuma ennek az egész "kárfelmérésnek", de ezt messzebbről kell kezdeni. Az egyik szál, hogy honnan ismerjük a szakit: Bog fodrásza, Zsolti(ka), a férfi (hát, na) fodrászok archetipusa, (én komolyan azt hittem, hogy meleg fodrász csak a filmekben van, de nem, kérem, láttam egyet, és ugyanazt eszi, mint mi) ajánlotta még a nagy  fürdőszoba-háború előtt, de végül csak az álmennyezetet rakta fel. A  szakinak ugyan felesége van, de én látatlanban simán azt mondtam volna, hogy nem véletlenül ismeri ő Zsoltit, hanem mondjuk egy helyre járnak bulizni, vagy valami.
A másik szál, hogy az alattunk lakó pár történetesen két fickó, de Boggal kábé fél év alatt bizonyosodtunk meg arról, hogy ők egy pár (az átbillenés pillanata rendkívül prózai volt: bementünk a lakásba, amiben egyetlen szoba és egyetlen franciaágy van). No, ahogy ma a szakival, aki egyébként Gyuszi, beléptünk a lakásba, láttam az arcán, hogy ő egy fél pillanat alatt átlátta a helyzetet (pedig nehezítésnek ma egy nő is volt a szomszédoknál), és ami ennél is megdöbbentőbb volt: hirtelen kurva kívülállónak éreztem magam. Komolyan, ott álltam egyik lábamról a másikra zavaromban, amíg ők simán összemeleged összehaverkodtak, a második mondatnál Bélából már Bélus lett (ő az egyik szomszéd), és könnyed csevej folyt tengerimalacokról és  törpe spiccekről... Bámulatos, és irígylem őket (na, azért nem minden pillanatát az életüknek).