Bate vagy Flex? :) (Ha valaki esetleg a blog.hu nyitólapjáról tévedne ide, annak elmondom, hogy a címben - amit én nem szoktam adni - az a két ember szerepel, akikről tudom, hogy Mac-jük van, és hogy akár a blogomat is olvashatják.)

Akármelyikőtök is, az adott egyén jó nálam egy sörre (amit én utálok, de a gesztus, ugye).

Viszont, ha már előkerültek a számítástechnika ékszerdobozai, írok egy keveset arról a macbookról, amit Flexnél láttam.
Kis fehér izé, az amúgy letisztultnak és elegánsnak mondható HP-m hozzá képest egy batár dög. Eszméletlenül okos ötletek vannak benne, például az áramot nem a szokásos "beledugós" csatlakoztatón keresztül kapja, hanem egy olyanon, amit egy darab mégnes fog oda a géphez. Így ha véletlenül valaki bele is botlik, nem cseszi apró darabokra a foglalatot meg a kábelt egyaránt, hanem egyszerűen csak legyőzi a mágneses teret, és a drót elengedi az aljzatot.
Hasonlóan ötletes, de korántsem ilyen hasznos a beépített mozgásérzékelő, aminek segítségével én hosszú percekig egyensúlyoztam egy pöttyöt egy vonalon, magyarán ültem, a két tenyeremmel tartottam a gépet, és marha óvatosan egyensúlyoztam a semmit.
Aki már látott noteszgépet, az tuti, hogy észrevette a felső részből kilógó fogakat, amik öszefogják a becsukott gépet. Nu, Apple-ék kitaláltak erre is valamit: a kis fog csak akkor csusszan ki a rejtekhelyéről, mikor már csak pár milliméter választja el a fedelet a kattanástól, így mikor nyitva van, semmi nem csúfítja el a szépen szabott vonalakat.
Van még egy csomó dolog, például a bekapcsolt és kinyitott állapotban a hátlapon világító alma, meg hogy nem windows-gomb van, hanem alma-gomb,

marha hülyén hangzik ám egy 30as számítástechnikus szájából, hogy "Nyomjál alma-bét, akkor előhozza a neked kellő ablakot"

és nincs visszataszító cd-tálca sem.

Viszont kurva drága.