Mondják sokan manapság, hogy rossz felé halad ez a világ, és persze lehet is látni, hogy nagy a szmog (illetve azt épp nem látni), meg olvadnak a jéghegyek, satöbbi. Csütörtökön munkába menet megláttam a magam kis olvadó jéghegyét, és bár sokat nem tudok vele kezdeni, azért elmesélem.
Szóval szerintem onnan látszik, hogy a mi kis világunk kezd félrecsúszni, hogy ha látsz egy mentális betegséggel küzdő valakit a buszon, akkor nem tudod minden kétséget kizáróan eldönteni, hogy ő most tényleg beteg, nem pedig egy színész a stand-up comedyből, aki épp gyakorol. Ott ült egy amúgy nem olyan vészesen rosszarcú nő a trolin, kezében egy mai lap, vagy hasonló szemét, és olyasmiket mondott félhangosan, hogy "Kinek a barátja? Kinek a barátnője? Mennyi a pénze? Mekkor a f...asza?" Na igen, itt lett gyanús. Mostan feltűnési viszketegségünk van, elenyésző fenntartásokkal a csúnya szavakkal kapcsolatban, vagy betegek vagyunk, akik a hálószobán kívül is szeretik hallani és hallatni a szót: fasz?
Nyilván persze beteg volt, mert aztán végigvettük az első- és másodrendű genitáliákat, tettünk egy kört lakástémában, majd az újságot az orrához ijesztően közel tartó, motyogó, középkorú hölgy a borzasztó nehéz hátizsákjával
Siki mesélte a lovagokkal tartott találkozón, hogy a skizofrénok előszeretettel hordanak a nyakukban valamiféle szütyőt, amiben a kincseiket tartják. Úgy látszik, a hölgy nagyban játsza a kincsesdit
a Hősöknél leszállt.
Én meg ültem ott, és egyáltalán nem lepődtem volna meg, ha a trolit Jáksó vezeti.
Maximum azon kezdtem volna morogni, hogy "Kit érdekel, elkések a melóból, bazze."
Szóval szerintem onnan látszik, hogy a mi kis világunk kezd félrecsúszni, hogy ha látsz egy mentális betegséggel küzdő valakit a buszon, akkor nem tudod minden kétséget kizáróan eldönteni, hogy ő most tényleg beteg, nem pedig egy színész a stand-up comedyből, aki épp gyakorol. Ott ült egy amúgy nem olyan vészesen rosszarcú nő a trolin, kezében egy mai lap, vagy hasonló szemét, és olyasmiket mondott félhangosan, hogy "Kinek a barátja? Kinek a barátnője? Mennyi a pénze? Mekkor a f...asza?" Na igen, itt lett gyanús. Mostan feltűnési viszketegségünk van, elenyésző fenntartásokkal a csúnya szavakkal kapcsolatban, vagy betegek vagyunk, akik a hálószobán kívül is szeretik hallani és hallatni a szót: fasz?
Nyilván persze beteg volt, mert aztán végigvettük az első- és másodrendű genitáliákat, tettünk egy kört lakástémában, majd az újságot az orrához ijesztően közel tartó, motyogó, középkorú hölgy a borzasztó nehéz hátizsákjával
Siki mesélte a lovagokkal tartott találkozón, hogy a skizofrénok előszeretettel hordanak a nyakukban valamiféle szütyőt, amiben a kincseiket tartják. Úgy látszik, a hölgy nagyban játsza a kincsesdit
a Hősöknél leszállt.
Én meg ültem ott, és egyáltalán nem lepődtem volna meg, ha a trolit Jáksó vezeti.
Maximum azon kezdtem volna morogni, hogy "Kit érdekel, elkések a melóból, bazze."
