Na, tegnap este voltunk a Corvintető... ben? esetleg-n? Na mindegy, ez legyen a tulajdonosok baja.

Mikor a Szódát csinálták, akkor is voltak kisebb bajok, például hogy nem lehetett borravalót hagyni, mert minden egészre vagy ötvenre végződött, tehát mondjuk egy kóla meg egy pálinka volt ötszáz. Ilyenkor mit lehet mondani, "ötötvenből kérek"?

Lehet, hogy a nyitóbuli miatti tömeg, esetleg a metsző szél, vagy a 20 perces ádáz küzdelem a piáért, de nekem annyira nem jött be. A sokat emlegetett "kilátásért" például az ember vagy zsiráfnak születik, vagy könyököl és tapos. Emellett már látom a szalagcímeket, hogyaszondja "A szórakozóhely teraszáról vetette magát a mélybe a bulizó fiatal", merthogy bár a tetőt körbevevő mellvédszerűség magas, korántsem leküzdhetetlen, főleg, ha az ember elfogyaszt egy fél bátorságot barackot, és kitalálja, hogy a kiaggatott akció-figurák közül neki kell egy emlékbe.

Voltak persze örvendetes dolgok is, hiszen jó volt hallani a születő szlenget: "Ja, itt állunk a Kaiser-köcsög alatt, gyere ide", illetve jó volt látni, hogy ami Szóda, az hajtáspajtás és bicaj is, miközben meneteltünk felfele a lépcsőházban,

ami vicces lesz még, ha majd valaki második állomásnak szánja a Corvintetőt az esti kocsmatúrában, ezt a tapasztalat mondatja velem, egyszer másztam felfele részegen négy emeletet, na azt a hányvafosást, ami utána volt, a leggyűlöltebb ellenségemnek sem kívánom

láttunk vagy száz bringát a korláthoz láncolva (ez lefelé jövet már zavart picit, örültem volna, hogy ha a három tekila mellé egy korlát is elkísér a lépcsőkön).