Nna. Most, hogy alaposan telezabáltam magam gombával, amit Bog tegnap szedett a szüleivel egy közeli erdőben, és jól kisütötte olajban, megírom azt a bejegyzést, ami reggel óta cseszeget.
Mostanában épp Christopher Moore-tól olvasom a Biff Evangéliuma címűt, amiben megismerkedhetünk Jézus gyerekkorával, méghozzá úgy, ahogy azt Biff, a legjobb barátja látta. Metsző humor és bájos ateizmus, és ez az, ami szemet szúrt: hogy lehet, hogy olyan könyveket, mint a Da Vinci-kód vagy a Harry Potter szinte már megjelenésük előtt tiltólistára tesz az egyház, pedig egy óvodás versikébe több blaszfémia szorul, és íme, itt van egy sztori, amiben Jézust csak mint Jozsót, Mária Magdolnát meg mint Mari emlegetik,
mondjuk MM amúgy sem túl közkedvelt, az igaz
amiben Jézus nem magától jön rá az igazságokra, amiket majd felnőtt Messiásként hirdet, hanem Konfúciuszt, Lao Ce-t és Szung Ce-t tanul, és nem utolsósorban rájön, hogy Isten valószínűleg nem haragudna meg nagyon, ha disznót enne, vagy épp disznót enne és tejjel öblítené le, szóval íme, itt ez a könyv, és sehol egy szerzetes, aki felgyújtaná magát miatta, sehol egy délutáni beszélgetős műsor, amiben ölre mennének miatta a sátánisták és a papok, meg úgy általában - nem hullik békaeső az égből, és sáskajárás sincs.
Vajon van az egyháznak árlistája? Hogyaszongya:
A könyv tiltása vasárnap: 3000 .-
-három hónapos bérlet 20 000.-
Vatikáni zsinaton való említés, figyelmeztetés a veszélyre, nemzetközi hírügynökségek értesítése: a haszon 5 százaléka
Fura ez. Persze lehet, hogy Isten még nem olvasta.
