Ismét egy olyan játék, ami körül nagy a csinnadratta, leginkább a grafika miatt. A nagy előd, a Far Cry nekem a láthatatlan ellenfelekig tetszett, de máig azt mondom, hogy egy olyan FPS-nél, amit a külcsínnyel akarnak eladni, a készítők ne legyenek már annyira pofátlanul lusták, hogy láthatatlan ellenfeleket programoznak... Szinte hallom a meeting zárómondatát: "Oké srácok, szorít az idő, akkor marad a hőfüst-effektet használó szörny..."

A Crysis demóban egyelőre ekkora csúsztatás nincs, ellenben van minden, amit ígértek: korszakalkotó grafika, interaktív környezet, és a játékmenetet döntően befolyásoló felszerelés (lásd nanosuit és módosítható fegyverek).
A látvány tényleg lenyűgöző, még a pillanatnyi jelent tükröző DirectX9-es környezetben is, állítólag a jövőt jelentő DirectX10 még ennél is szebb. A képernyő szinte nyüzsög, minden él, minden mozog vagy csillog, az ember alkotta építmények és a berendezések kidolgozottak, de sajnos ez nehezen megszokható: annyira sok fa / bokor / asztal / doboz / konzerv / akármi vesz minket körül, hogy a fontos dolgokat nehéz megkülönböztetni a szeméttől. Én például gránátot az istennek nem találtam - mondjuk legalább nem kellett kilépnem, hogy megnézzem, melyik gomb aktiválja a gránáthajítást...
Félre ne értsen senki, a "grafika" szó összegezte fogalmak ilyen szintű kidolgozása ritka, csak épp hiányolom belőle azt az erős hangulatot, ami mondjuk a Bioshock falait és berendezési tárgyait körüllengte. A környezet használhatóságával és rombolhatóságával nincs baj: a féktelen lövöldözés közben bizony fák dőlnek ki és benzines hordók robbannak fel (mondjuk ezt a "szanaszét hagyott, de a megfelelő pillanatban felrobbantható hordók"-fétist igazán kinőhetné a játékvilág....), egy rossz manőver a terepjáróval, és kivisszük a ház oldalát - sőt, a speciális testpáncélnak, a Nanosuitnak köszönhetően akár autó nélkül is nekiállhatunk tetriszezni picit a hullámpalákkal. Amúgy a speciális páncélruci az egyik olyan felszerelési tárgy, amire a készítők a sikert alapozzák - és a demó alapján komolyan nem értem, hogy miért tűnt ez nekik akkora ötletnek. Van egy ruha, amiben nem fog minket a golyó, gyorsan futhatunk, bazi erősek lehetünk, vagy láthatatlanná válhatunk - és ennyi? Naná, hogy nem ennyi - pluszban ugyanis marha dögösen fest, és ennyi...
Na mindegy, gondoltam, akkor lássuk a módosítható fegyvereket. Ez egy demó, tudom, szóval a következő gondolatmenet csak akkor tartható, ha a végleges játékban is így marad. Az addig oké, hogy a kezünk ugyébe akadó fegyverre szerelhetünk mindent, amit csak elbír - de honnan a frászból van nekünk például az észak-koreai AK-2020-ra való holografikus irányzékunk? Vagy van nálunk egy alapból, és azt szereljük át? Oké, de akkor miért tudom a saját puskámra is, meg a találtra is felrakni? Meg most komolyan, az a nagy alakíthatóság, hogy jóformán a késre is csavarhatok lézercélzót meg hangtompítót? Ennél azért egy átlagos fanatikus is ínyencebb.
Amúgy én élveztem a játékot, mert hiába a szuperpáncél, nem szambázhatunk be ezernyi ellenség közé büntetlenül, és nem vagyunk teljesen golyóállók sem. A ránk vadászó katonák okosak, sőt, hatékonyak, jól jön, hogy hatalmunkban áll szaladni és ugrani, mint a nyúl (persze csak ha épp jó üzemmódban hagytuk a páncélt, különben csúfos vérzés és bélvisszatömögetés a vége).
Ettől függetlenül tuti nem könyörgök majd Bate-nek, hogy tesztelhessem. Szép FPS, jó FPS, de korántsem olyan korszakalkotó (legalábbis a demo alapján), mint azt a marketing sugallja.
Pont valami ilyesmit vártam.